Hogyan lehet üzletileg is eredményes döntéseket hozni egy vállalkozásnál vagy befektetésnél? Ha csak erre a kérdésre keresünk rá, korunk online világában gyorsan találunk olyan „gyorstalpalókat”, amelyek öt lépésben elmondják a tutit, azt a tudást, ami felvirágoztat, dinamizál, hasznot termel, fejleszt.
Ez természetesen nem ilyen egyszerű!
A Pannon Cégcsoport alapítója és lánya, Katalin, joggal mondhatják azt, hogy kevés olyan helyzettel találkoznak már az üzleti világban, amelyet munkájuk során ne tapasztaltak volna meg. A rendszerváltás évében alapított első vállalkozás, amely megalapozta a jövőt, a Pannon Invest Bt. volt. Az első megbízások az akkoriban Magyarországon történelmi jelentőségű privatizációs tanácsadásból, valamint üzleti ingatlanközvetítésből- és -fejlesztésből származtak.
Az 1990-es évek elején a nemzetközi befektetők erős érdeklődést mutattak tőkeéhes magyarországi vállalkozások iránt. A hazai cégek a nemzetközi gazdasági áramlásból szerették volna kivenni a részüket, szomjazták az új, innovatív technológiákat, vállalatirányítási gyakorlatokat.
Sohasem éreztem édesapámon, hogy egy nehezebb helyzetben lefagyott volna, épp ellenkezőleg, képes volt meglátni a lehetőségeket, amelyek eléréséért cselekedett is.
– utal a kezdetekre a cégcsoport vezetője.
Etológia és üzleti tanácsadás, üzletfejlesztés
Dr. Varga Katalin máig emlékszik arra, hogy ha kellett, akár birkatenyésztéssel és -nyírással is foglalkoztak. Ezekben az években, kamaszlányként még etológus szeretett volna lenni, az „új Konrad Lorenz”. Már kisgyerekként elköteleződött a távlovaglás mellett, és ez a szenvedély máig is meghatározó területe életének. Nemzetközi versenyzői karrierje mellett bíróként is rendszeresen részt vesz versenyeken a világ minden táján.
Végül szülei biztatására – akik szerint Magyarország egy etológust tud foglalkoztatni, ezt a szerepet pedig akkoriban Csányi Vilmos töltötte be – fordult a jogi pálya felé, bár a környezetvédelem továbbra is kiemelt szempont volt számára.
– Az etológiában persze nagyon sok olyan elemző feladat van, amit azóta is kamatoztatni tudok – mondja Katalin, aki a jogi egyetem elvégzése után pénzügyi jogot kezdett tanítani, azon belül is a hozzá leginkább közelálló területtel, a környezetvédelmi adókkal foglalkozott elsősorban.
Az állatvilág iránti heves érdeklődés és az állatok viselkedésének megfigyelése – nyilván evolúciós okokból is – sok olyan tapasztalatot adott, amit például a tárgyalástechnika során tudott felhasználni.
– Mindig érdemes folyamatosan figyelni a tárgyalópartnerek ösztönös reakcióira. Nyilvánvalóan nem egyszerű ugyanabban a pillanatban figyelni az üzleti célok elérésére és érzékelni a tárgyalópartner viselkedését is – magyarázza.
dr. Varga Katain és dr. Varga Jenő a Pannon Cégcsoport tulajdonosai
De ne szaladjunk ennyire előre! Az édesapa később cégek felszámolásával és reorganizációjával foglalkozott elsősorban, ez a tevékenység alapozta meg a cégcsoport jövőjét. Olyan, sok esetben stratégiai és a közvetlen társadalmi környezetére nagy hatással bíró vállalkozások esetében mentette a menthetőt, mint a MiZo, a pápai vagy a gyulai húsgyártó vállalatok.
– Ezek a vállalatok megmenekültek, a hitelezők hozzájutottak a pénzükhöz, a felszámolás a legtöbb esetben reorganizációvá alakult át, a működés az eljárás alatt is folyamatos volt, és ami különösen fontos volt mindig számomra, hogy a munkahelyek jelentős részét is sikerült megmenteni – emlékszik vissza azokra az évekre dr. Varga Jenő. Hozzáteszi, ebben a folyamatban nemcsak a száraz számok diktáltak, hanem a bizalomépítés a beszállítók, a hitelezők, a vásárlók és a munkavállalók felé is.
Hogyan lett a pécsi Mechanikai laboratóriumból Nokia?
A Nokia-story:
felszámolásból sikertörténet
Még az 1990-es évek elején vásárolta meg egy olasz szakmai befektető a pécsi Mechanikai Laboratórium Vállalat utódját, a Hantarex Rt.-t, azzal a szándékkal, hogy a rendelkezésre álló jó munkaerő segítségével monitorokat gyártson. Nem egészen két év alatt a vállalat menthetetlen lejtmenetbe sodródott, kifizetetlen számlák, nehéz helyzetbe került munkavállalók, magas hitelek maradtak. A felszámolási eljárás elkerülhetetlenné vált.
Ekkor jött a képbe a mai Pannon Cégcsoport alapítója, dr. Varga Jenő, aki alapos helyzetértékelés és számítások után elkezdte helyrehozni a negatív folyamatokat.
Olyan vevőt kellett találnunk, aki nem csak napi 2500-3000 monitor gyártására képes, hanem minden nap el is tud adni ennyi eszközt a nemzetközi piacon
– mondja.
Alapos adatgyűjtés segítségével keresték a választ arra, hogy mely cégeknek lehet szükségük ilyen gyártókapacitásra. Végül találtak
- 68 releváns céget, akiket meg is kerestek (ne feledjük, akkoriban még a fax volt a leggyorsabb megoldás üzleti kommunikációra!);
- ezek közül 32 válaszolt;
- tizenhattal már sikerült egy első beszélgetést is megszervezni;
- majd kettővel konkrét tárgyalásig jutottak.
A nyertes a Nokia lett. Mindezt a folyamatot ráadásul úgy kellett végigvinni, hogy azokban az években a dél-magyarországi Baranya határos volt az éppen tomboló délszláv háború helyszíneivel.
Végül a gyár hosszú évekig meghatározó munkáltatója lett a térségnek, sikeres üzleti éveket tudhatott maga mögött, és öröksége mai napig érezhető a városban.
Apa és lánya munkamegosztása, generációs építkezése
Varga Katalin fiatal felnőtt korában végül a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán tanult, majd később tanított is. Ezt követően elvégezte a Közgazdaságtudományi Kar MBA képzését. Persze az üzleti tudás és tapasztalat, valamint a kapcsolatok örökségének kérdése valószínűleg minden többgenerációs vállalkozás életében előbb vagy utóbb felmerül. A rendszerváltás idején alakult vállalkozások jelentős részében ma már jellemzően elérték azt a pontot, amikor dönteni kell arról, hogyan tovább. Az elmúlt 10-15 évben Magyarországon egyre nagyobb szakirodalma lett a generációváltásnak.
Nos, pont ez az, mert mi sosem beszéltünk váltásról, hanem inkább generációs építkezésről, vagy generációs együttműködésről
– mondja az édesapa. Varga Jenő és Katalin ugyanis úgy látják, alapvetően nem generációváltásban gondolkoztak, hanem munkamegosztásban. Azt szokták mondani, kiegészítik egymást, egymás mellett vannak, és ennek a módszerein kell folyamatosan dolgozniuk, csiszolni azt.
– Nem arról van szó, hogy megtervezett – vagy akár spontán – módon feladatok átadása zajlana, hanem mind a ketten reagálunk folyamatosan a felmerülő újabb és újabb kihívásokra, és kezdünk azokon dolgozni. Arra igyekszünk figyelni, hogy megfelelő minőségű és mélységű információt adjunk egymásnak azokról a feladatokról, amiket nem együtt csinálunk – teszi hozzá Varga Katalin.
– Amíg Kata kisebb volt, mindig figyeltem arra, hogy sose érezze nyomásnak a vállalkozáshoz való csatlakozást, sosem erőltettem semmit, különösen amiatt, hogy ő is látta, mennyit kell dolgozni a hétköznapokban. Azt azonban többször jeleztem számára, attól semmi sem menti meg, hogy később tulajdonos legyen! – ad újabb tanácsot generációs együttműködésekhez Varga Jenő.
A leánygyermek önmagát alapvetően nyughatatlannak tartja, az 1990-es évek során elköteleződése a környezetvédelmi jog iránt jottányit sem csökkent, amit az édesapa is elfogadott, és megteremtette számára a lehetőséget arra, hogy a nemzetközi színtéren is szerezzen tapasztalatot azon a területen, ami hozzá közel áll.
– Akkoriban nagyon megfogott a tanítás élménye, sok ember figyelmét lekötni, átadni tudást, tapasztalatot, számomra sokat jelentett – mondja Varga Katalin.
– Ez a sok munka mellett még ma is fontos nekem, távlovaglást tanítok a Testnevelési Egyetemen, valamint az Állatorvostudományi Egyetemen, de a Pécsi Tudományegyetemen is az egyik kedvencem, amikor hallgatókkal a Hackathon rendezvény keretében cégalapítást szimulálunk.
A vállalkozások generációváltásának, vagyis generációs építkezésének szerencsés esetben vannak olyan pillanatai, amit érdemes megragadni. Ez történt Varga Jenővel és Katalinnal is.
Talán már a feledés homályába merül, de a 2008-9-es globális pénzügyi és ingatlanválság – különösen egy részben erre szakosodott vállalkozás esetében – komoly fordulópont is lehetett.
– Igazi veszteségélmény volt – emlékszik vissza Varga Jenő.
– Ahogyan egy GPS-alapú navigáció esetében, ebben a két évben nálunk is újratervezést kellett végrehajtanunk. Hogyan reagáljunk? Eljátszottam a gondolattal, hogy újra egy kicsi cég leszünk, de a folyamatos stratégiai gondolkodásnak és elemzésnek köszönhetően újra tudtunk építkezni, és persze fontos változás lett, hogy Kata kilépett az oktatásból, és teljesen mértékben a vállalkozásunkba integrálódott.
Manapság is szokták oktatni a kínai megközelítést, amely a válság kifejezéssel kapcsolatos. A válság szó ugyanis kínai nyelven két részből áll, egyrészt a veszélyt, másrészt – és ez a lényeg – a lehetőséget tartalmazza. A Pannon Cégcsoport vezetése ezekben az években számottevő üzletfejlesztési és tapasztalati tudással vérteződött fel.
A válság tehát új területeket nyitott meg, amelyeket azonban észre is kellett venni. Ettől kezdve édesapa és lánya napi szinten folyamatosan egyeztetett, információkat cseréltek, kutattak, elemeztek.
– Fel is kellett magamnak tennem a kérdést: Kata vajon miben jobb? Aztán rájöttem, hogy nem ez számít, hiszen még ha nem is úgy valósít meg feladatokat, mint ahogyan én azt megtenném, ez sosem jobb vagy rosszabb, hanem egyszerűen csak más.
A lényeg, hogy ő is jól érezze magát ebben a szerepben, megkapja a bizalmat, a többi pedig már egyeztetések, belső tárgyalások eredménye
– ad egy fontos tapasztalati tanácsot vállalkozások generációs dilemmái kapcsán Varga Jenő, aki szerint az üzleti életben elengedhetetlen ma már az érzelmi és a kontextuális intelligencia is, amelyet jó esetben egy alapos, akár matematikai pontosságú adatgyűjtés és elemzés támogat.
Eredményes üzleti tanácsadás és üzletfejlesztés:
„mindent tudni akarok!”
Az idősebbek talán emlékeznek arra a korabeli szovjet rajzfilmre, amelyben egy tudásra éhes kisfiú egy nagy diót tört fel egy hatalmas kalapáccsal, amelyből aztán „kijött” a tudás, amire szüksége volt. Ez a kisfiú állandóan kérdéseket tett fel, mindent tudni akart.
Ehhez hasonló a stratégiai üzleti tanácsadás és az üzletfejlesztés is. Mindig, mindent tudni kell adott iparágról, adott politikai, gazdasági és társadalmi helyzetről, háttérről. Ez pedig – nem meglepő módon – állandó tanulást igényel, legyen szó online információgyűjtésről, vagy akár egy formális oktatási formáról.
Ezért is Varga Katalin még 2023-ban beiratkozott az Oxfordi Egyetem posztgraduális diplomát adó globális üzleti képzésére. Ugyanis hiába a Pozsár Zoltán által megfogalmazott kialakuló multipoláris globális pénzügyi rendszer, a naprakész és gyakorlatorientált tudás még mindig a világ kiemelt oktatási központjaiban érhető el.
– Ami elsőre pozitív értelemben meglepett, hogy ezen a képzésen az előadó mellett a hallgatóknak is ugyanannyit kell beszélniük az órákon, a tananyag nagyon releváns és izgalmas, valamint az is tetszik, hogy tudatosan válogatják össze a világ minden tájáról a jelentkezőket. Nagyon erős és nagy terjedelmű a megtanulandó anyag, melynek alapos ismeretére már az előadásokon szükség van. A vizsgákon sem csak a bemagolt tananyag visszamondását követelik meg. A kritikai gondolkodás, együttműködés, csapatmunkára való képesség áll az oktatás és a vizsgáztatás középpontjában is. Már a felvételi eljárás során is erre voltak kíváncsiak – mondja Varga Katalin. Úgy látja, éppen ezért a friss és naprakész tudás megszerzése mellett természetesen az üzleti kapcsolatrendszer fejlesztése is fontos cél.
A Pannon Cégcsoport a fentieken túl mára már érdekelt a turizmusfejlesztésben, az agráriumban és a biztosítási szektorban is.