Az ember és ló közötti bizalom a sikeres együttműködés mintájául szolgálhat befektetői kapcsolatokban és szervezetekben is.
Szituációs dominancia, befektetői bizalom
és a kapcsolatok lényege
Korábbi blogcikkünkben már írtunk arról, hogy a Pannon Cégcsoport egyik tulajdonosa, dr. Varga Katalin, gyerekkora óta lovak körül éli az életét. Sikeres nemzetközi versenyzői karrierje mellett bíróként is tevékenykedik szerte a világban.
A lovak szituációs dominanciájáról, a velük való együttműködésről és a befektetői kapcsolatokban rejlő bizalom összefüggéseiről beszélgettünk a Pannon Cégcsoporthoz tartozó Pannova Horses Kft. alapítójával.
Befektetői bizalom és lovassportok:
a legfontosabb a közös cél elérése
Varga Kata szerint a lovak gondolkodása, magatartása, ha jól megfigyeljük és megértjük őket, sokat segíthetnek a horizontális szervezeti struktúrák, személyes motivációk értelmezésében. Véleménye szerint kiemelkedő sportteljesítményre lovak és humán sportolók is csak akkor képesek, ha megvan a saját belső motivációjuk. Szeretet, hála, félelem vagy engedelmesség ehhez nem elegendő (nem beszélve az antropomorfizáció veszélyéről). Azt is mondja, lovakkal együtt versenyezni inkább hasonlít egy csapatsportágra, mint egyénire, hiszen a ló-lovas együttműködés leginkább más páros sportok viszonyaihoz hasonlítható.
„Egy ménesben nincs olyan jellegű állandósult hierarchia, mint például a kutyáknál, farkasoknál. Ők sokkal inkább egy egyenrangúságon és együttműködésen alapuló szituációs dominanciára vannak kódolva. A vezető személye attól függően, hogy melyik egyedben van meg az adott helyzet által leginkább igényelt képesség vagy jellemvonás, állandóan változik.” – segít értelmezni az összefüggéseket Varga Kata, majd hozzáteszi, pont
ez a lovak által képviselt „vezetői világ” fogta meg, amely a partnerségen, az elfogadáson és a bizalmon alapul.
Ugyanis – így Varga Kata – egy utasítás végrehajtása mérlegelés nélkül az esetek döntő többségében nem a bizalom, hanem az engedelmesség megnyilvánulása, bár a kettőt sokszor összekeverik. Ha ló és lovas valóban együttműködő partnerként tekintenek egymásra, akkor a lovasnak is bíznia kell a lovában és annak véleményében. Amikor egy ló nem hajtja végre utasításunkat vakon, akkor az nem feltétlen ellenszegülés, hanem gyakran csak a véleményük kifejezésének a módja. Gondoljunk csak bele: a ló sokkal többet érzékel a környezetéből, miközben a lovas pedig tudatában van a pálya vonalvezetésének, a pontos feladatnak. Egyik sem kevesebb vagy több a másiknál, azonban az együttműködés során, amely az eredményességhez vezető út, figyelemmel kell lenni a partner akaratára, megérzéseire, motivációira vagy éppen más megoldási ötleteire, kreativitására is. Varga Kata szerint mindez üzleti és szervezeti viszonyokra éppúgy igaz, meglátása alapján
egy közösség eredményessége a közös és szabadon történő cselekvésen nyugszik.
„Mélyen hiszek Hannah Arendt gondolatában, aki szerint a vezetés lényege a kapcsolat két entitás között, és számomra nem működik a hatalom Weber-i értelmezése, amelynek lényege az esély, hogy a vezető a saját akaratát ellenszegülés ellenére is keresztül tudja vinni a cselekvésben résztvevőkön” – emeli ki Varga Kata. Számára a hatalom, Hannah Arendt filozófiájával összhangban, abból a képességünkből ered, hogy együtt tudunk működni egy közös cél érdekében.
A lovassportokban a hatalomnak ezt a forrását különösen egyértelműnek találja, hiszen a ló-lovas párosban rejlő képesség, lehetőség csakis addig létezik, amíg egységük, kis közösségük fennáll. „A ló a legjobb tükör. Egyszerű, őszinte, és nem torzít, mint az ember, aki olyan érzeteket és szempontokat is figyelembe vesz az együttműködés során, mint a státusz” – folytatja gondolatmenetét Varga Kata.
„A hatalom csakis ott lép életbe, ahol a szó és a tett nem különül el egymástól, ahol nem üres a szó és nem nyers a tett, ahol a szavakat nem a szándékok palástolására, hanem a valóság fölfedésére használják, a tetteket pedig nem az erőszakra és a rombolásra, hanem arra, hogy kapcsolatokat hozzanak létre és új valóságokat teremtsenek.”
Forrás: Arendt, H. (1972) Crises of the Republic. New York: Harcourt Brace Jovanovich, p.143
(…)
„A hatalom fönntartja a nyilvánosság birodalmát és a megjelenés terét, ekként pedig éltető eleme az emberi műviségnek is, amely egészen addig, amíg nem a cselekvés és a beszéd, az emberi ügyek és kapcsolatok, valamint a belőlük fogant történetek színhelye, nélkülözi alapvető raison d’être-jét.”
Hannah Arendt – Az emberi állapot
1 „Leaders realise their own will in a communal action even against the resistance of others who are participating in that action.” Weber, M. (1998). Class,status, and party. In R. Levine (Ed.), Social class and stratification: Classic statements and theoretical debates (Second ed., pp. 43-56). Lanham, MD: Rowman and Littlefield.
„Képesek vagyunk tehát egy közös célért együtt cselekedni, értéket alkotni, és az ebből fakadó erő, ha úgy teszik, hatalom érzése okoz eufóriát számomra. Mert ha együtt cselekszünk, közös inspirációra és képességeink egyesítésére építkezünk, akkor a lehetőségeink szinte korlátlanok, együttműködve ezerszer többet tudunk tenni mint külön-külön valaha is!”
– mutatja be hitvallását Varga Kata.
No, de térjünk vissza még a befektetői kapcsolatok gyakorlatába!
A fenti gondolatok ugyanis tökéletesen illeszkednek nemcsak a szervezeti működés, hanem a befektetői kapcsolatok világában is. Egy befektetés egyik legfontosabb pillére a bizalom. Ennek pedig kölcsönösnek kell lennie, azaz kétirányúnak! Az egyirányú bizalom, amikor valaki elvárja a másiktól, hogy az megbízva benne, feltétel nélkül kövesse, valójában a dominancia, az engedelmesség egy fajtája, nem valós partnerség. Ennek pedig befektetői kapcsolatokban nincs helye.
„Tapasztalataim alapján, ha a befektető látja, hogy a partnercsapat tagjai bíznak magukban és egymásban, ki fog alakulni benne is a csapat iránti bizalom”– hangsúlyozza Varga Kata. Egy összeszokott csapat, mely nyitott a partnerek igényeire, azokat mindig elsődleges célnak tekinti, és folyamatosan a legjobb megoldást keresi. Ehhez megfelelő kérdéseket kell feltenni, a kételyeknek mindig hangot kell tudni adni, a lehetséges megoldásokat pedig nyitott hozzáállással kell mérlegelni.
Ezekből az őszinte, bizalmi alapú kommunikációs helyzetekből lehet a leghitelesebben és eredményesebben építkezni a befektetői kapcsolatok során.
A befektetők sem várják el a „behunyt szemű” végrehajtást, hiszen ők kockázatot vállalnak a tranzakció során, ezért a lehető legpontosabb információkkal és a legőszintébb helyzetértékelésekkel kell rendelkezniük. „A jó befektető értékeli az őszinteséget, sőt, elvárja!” – teszi hozzá.
A befektetéseket támogató tanácsadónak ismernie kell a helyi közeget, a gazdasági, társadalmi, munkaerőpiaci, adózási, sőt, a politikai környezetet. Ehhez pedig a legszélesebb információs bázissal kell rendelkeznie, állandó elemzéssel, rendelkezésre állással kell valódi értéket nyújtania partnereinek. „Mi képesek vagyunk a befektetői célok megvalósításáért áldozatot hozni. Tudjuk, hogy az odavezető út sokszor időigényes és aprólékos folyamat, mint egy hosszútávú lovaglás, de magát a célt, a befektetés megtérülését, soha nem veszítjük szem elől” – teszi hozzá végül Varga Kata.
A Pannon Cégcsoport a fentieken túl érdekelt a turizmusfejlesztésben, az agráriumban és a biztosítási szektorban is.