Bátran ki lehet jelenteni, ma Magyarországon Pécsen és környékén lehet megtalálni azt a megtérülő befektetési lehetőséget, amely további üzleti fejlesztési kapcsolatokat képes indukálni a balkáni országok felé is.
Bár a magyar piac nemzetközi összehasonlításban kisebbnek számít, a pécsi központú, és jellemzően dunántúli befektetéseket irányító Pannon Cégcsoport vezetője szerint a területfejlesztési tendenciák alapján megalapozottan állítható, hogy a befektetések intenzitása szempontjából most ennek a térségnek kell következnie.
„A felkészült munkaerő, az infrastruktúra és a lokáció rendkívül kedvező, ez pedig determinálja a befektetéseket és azok megtérülését” – mondja dr. Varga Jenő, a Pannon Cégcsoport tulajdonosa, aki szerint ebből a szempontból az egyik legfontosabb terület Pécs és környéke, tágabban a Dél-Dunántúl és interregionális környéke.
Ez a földrajzi és gazdasági terület ugyanis az Európai Uniónak bizonyos értelemben a szélén van, ahonnan az áruk és szolgáltatások szabad áramlása miatt logisztikai központként is működik, oda- és visszafelé, Szlovénia, Horvátország, Szerbia, Bosznia-Hercegovina, Montenegró, Észak-Macedónia és Törökország irányába.
„Amiben én mindig megingathatatlan voltam és vagyok, hogy a régió gazdasági fejlődését szolgáló infrastrukturális beruházásokat, legyen szó interregionális autópályáról vagy éppen határmenti vasútfejlesztésről, most, azonnal kezdjük meg! Nem szabad várni!” – hangsúlyozza Varga Jenő.
Pécs erősödő szerepe: jelentős közlekedésfejlesztési beruházások a balkáni államok felé
Ami egyértelműen megállapítható, hogy a jelenleg ismert és már megvalósult, a régiót érintő, várhatóan 1-2 éven belül megvalósuló instrafuktúra-fejlesztések kedveznek ennek a térségnek. A Pannon Cégcsoport is már érzékeli, hogy az érdekelt nemzetközi cégek egyre inkább látják a befektetési lehetőségeket a térségben.
A korábban tapasztalható európai uniós fejlesztési irányok helyett, amelyek elsősorban nyugat-keleti összefüggésben határozták meg a beruházási célokat, az elmúlt években egyre erősebben igényelték a közép-kelet-európai államok az észak-déli közlekedésfejlesztést. Mindez pedig mára konkrét lépésekhez vezetett. A magyar kormány nemrégiben jelentette be, hogy az M9 gyorsforgalmi út déli lekötéséhez kapcsolódóan megindul az előkészítése egy új, tompai teherforgalmi határátkelőhelynek és a kapcsolódó gyorsforgalmi útszakasznak, valamint az M9 gyorsforgalmi út előkészítése is elkezdődött az 51. sz. és 53. sz. főutak közötti lekötéssel Tompáig. Ezt azt jelenti, hogy a Szerbián át egyre növekvő gazdasági forgalom kap egy új kaput a jelenleg elérhető röszkei, szerb-magyar határátkelő mellett.
Az M9-es autóút pedig Szekszárdnál vezet a Dunát átívelő Szent László hídra, ahol már rá lehet csatlakozni a Pécsig vezető M6-os, majd M60-as autópályára.
Mindeközben Horvátország felé rövidesen átadják az M6-os autópálya meghosszabbítását, egészen a határig, a horvát oldalról pedig várhatóan 2025 tavaszára fejezik be a hiányzó szakaszt. Ezután már Budapest és a horvátországi Ploce közötti kapcsolatot a VC páneurópai folyosó biztosítja, amely összeköti a magyarországi M6-os autópályát a horvátországi A10-es, A5-ös és a boszniai A1-es sztrádákkal.
Ugyanígy előkészítés alatt van a Mohács és Barcs közötti M60-as autópálya szakasza is, szintén a horvát határig.
A Pécs-Pogányi repülőtér is folyamatos fejlesztési cél, nemcsak a városnak, hanem a régiónak és a kormánynak is. A Paksi Atomerőmű II-es blokkjának beruházása is tovább erősíti a repülőtér állami fejlesztési szándékait.
Földön, vízen, levegőben is központtá vált tehát Pécs és térsége, ezzel pedig várhatóan elérhető lesz az intermodális áruszállítás a régióban.
Paradigmaváltás:
befektetés és iparfejlesztés
Magyarország már 20 éve tagja az Európai Uniónak, amely a térségnek a kiszámíthatóság és tervezhetőség biztonságát nyújtja az unión kívüli országok befektetőinek szemében is.
„Miközben az ország többi része már telítődött, Pécs és környéke egyértelműen elsődleges fejlesztési prioritássá vált, ezért határozottan állítom, most érdemes itt befektetni a nagy cégeknek” – hangsúlyozza Varga Jenő, hozzátéve, Pécs gazdasági régióközponti szerepe ma már megkérdőjelezhetetlen.
„Amikor magyarországi és külföldi befektetők megkérdeznek, határozottan azt szoktam mondani, Pécs és térsége paradigmaváltás előtt áll, mert a gazdasági növekedés termelékenységi szempontból itt lehet a legnagyobb” – emeli ki Varga Jenő. Azt is hozzáteszi, az ország többi részéhez képest itt még számottevően jobban elérhető a helyi energiafelhasználás kapacitása is.
A befektetett területfejlesztési tőke itt nagyobb növekedést tesz lehetővé, mint máshol!
– hangsúlyozza.
Egyetemi hatás:
szakképzési kapacitások a képzett munkaerőért
Varga Jenő szerint a térség további versenyelőnye, hogy az alap- és középfokú, valamint egyetemi oktatás képes stabil képzési hátteret biztosítani akár a nem európai kultúrával rendelkező munkaerőnek is. „Jelentős szakképzési centrumok érhetőek el a térségben, amelyek képesek integrálni a munkaerőt az érkező vállalatok termelési kapacitásába.
Ez a szakképzés fel fog értékelődni a következő időszakban” – mondja Varga Jenő, aki szerint ebből a szempontból Pécs országos minta lehet. Az is fontos, hogy a régióban a „fehér galléros”, szellemi munkaerő jelenleg az országban itt érhető el a legjobban, erős egyetemi háttérrel.
Miközben Pécs és a Dél-Dunántúl, valamint a környező interregionális országok még rendelkeznek mobilizálható munkaerőkapacitással, az is kétségtelen tény, hogy az elmúlt évek intenzív iparosítása miatt már megjelentek Magyarországon azok az eljárások, szabályozások, amelyek ma már képesek több százezer – akár harmadik országból érkező – külföldi munkavállalót bevonni a gyártási folyamatokba. Azaz kijelenthető, hogy
Pécs és térsége további előnye, hogy már tud élni azokkal a tapasztalatokkal, amelyeket az eddigi magyarországi befektetések nyújtanak.
A Pécsi Tudományegyetem több száz éves hatása a régióra
Nemzetközi összehasonlításban is jelentős a 2024-ben éppen 657 éves egyetemi oktatás Pécsen. Miközben jelenleg az egyetem a város egyik legnagyobb foglalkoztatója is, egyre erősebben kapcsolódik a vállalkozói szférához, a helyi munkaerőpiachoz.
Több mint 22 ezer magyar és majdnem ötezer külföldi hallgató tanul a Pécsi Tudományegyetem 10 karán.
Ezen kívül fontos kiemelni, hogy a térség kiemelt balkáni kapcsolatainak szerepét mi sem mutatja jobban, mint például a Pécsi Tudományegyetem 2030-ig tartó stratégiája, amelyben külön utalnak a regionális kulcsszerepre, az élő balkáni kapcsolatokra.
Pécs, a kultúra városa:
európai életminőség
Pécs nem egy általános régióközpont. Ugyanis annyiban mindenképpen más, hogy itt az európai kulturális értékek a kezdetektől jelen vannak. A város közvetlen interregionális környezetében további európai, zsidó-keresztény kulturális gyökerekkel rendelkező horvátok, szlovének és szerbek élnek, ami fontos az elérhető munkaerő kultúrája szempontjából.
Pécs multikulturális vallási jellegét az is bizonyítja, hogy történelme során sok olyan nemzetiség is megfért egymás mellett, mint a keresztények, katolikusok, reformátusok, ortodox görög katolikusok, zsidók és muszlimok egyaránt, utóbbiak esetében az épített környezetben is láthatóak a jegyei. Innen eredeztethető a város befogadó entitása.
Elérhető az az életminőséget jelentősen meghatározó háttér is, amely kifejezetten munkaerővonzó tényező, hiszen Pécsen magas színvonalú az egyetemi képzés, a külföldi hallgatók számára is, kiemelkedő az egészségügyi intézmények állapota, friss és magas tudású szakemberek jönnek ki az egyetem különböző karairól.
Európában vagyunk, és ez jelentős versenyelőny, mind az európai vállalatok, mind a harmadik országbeli vállalatok szempontjából.
– húzza alá Varga Jenő, aki szerint a külföldi befektetőknek akár döntési szempont is lehet egy angol nyelvű óvoda, vagy az angolul beszélő taxisofőr elérhetősége.
Pécs erős kulturális gyökerei miatt képes magas és európai színvonalú életminőséget nyújtani a befektető vállalatok munkavállalóinak, legyen szó a Pannon Filharmonikusok előadásairól, vagy éppen a dél-baranyai, villányi borkultúráról.
Ezek az adottságok pedig megteremtették azokat a feltételeket, amelyek kiemelt befektetési zónává tették a régiót.
Itt az ideje a Dél-Dunántúl, Baranya vármegye és
PÉCS ÚJRAIPAROSÍTÁSÁNAK!
Mert most van erre történelmi pillanat, ezt most kell megvalósítani!
– szólít fel Varga Jenő, aki szerint ez hozhatja el az elmaradott helyzetből való kitörést, a hazai és nemzetközi gazdaságba való integrációt, és ettől várható az életszínvonal széleskörű növekedése. Mindez pedig visszahat a városok, falvak, a kultúra, a tudomány, az oktatás, az egészségügy stb. helyi forrásainak, színvonalának növekedésére is.
Varga Jenő mindezek mellett fontosnak tartja hangsúlyozni azt is, hogy az elkészült (vízzel, villamosenergiával és vasúttal stb. ellátott) ipari területen a Pannon Cégcsoport várja a befektetőket, a gyárakat építeni szándékozó hazai és külföldi vállalkozásokat.
Pannon Cégcsoport:
beszéljünk közös nyelvet most!
Pécs és a régiója tehát, ha úgy tetszik, fogadóképes a globalizációra, a nemzetközi üzleti partnerségekre.
A Pannon Cégcsoport pedig alapozva nemzetközi kapcsolataira és ismerve a nemzetközi üzleti nyelvezetet, a maga „hard” és „soft” eszközeivel támogatja a külföldi befektetőket abban, hogy azok sikeresek legyenek.
Ez teljes körű jogi, környezetvédelmi, banki, könyvelési és adózási tanácsadást jelent, képviseletet vállalva magyarországi és nemzetközi szinten egyaránt, akár közvetlen közreműködéssel és megvalósítással ezeken a területeken.
„Ez lehet építésügyi, környezetvédelmi vagy éppen adózási képviselet a hatóságok felé, de képesek vagyunk a közvetlen részvételre különböző gazdasági szolgáltatásokban, mint könyvelés, banki műveletek, hatósági kapcsolatok, külföldiek munkavállalási szerződései, vagy akár jogi és peres ügyek képviselete, valamint egyéb gazdasági kapcsolatok menedzselése, raktározás, energiagazdálkodás megoldásai, amelyekre szükségük lehet a befektetőknek” – mondja Varga Katalin tulajdonos, aki egyúttal hozzáteszi, a Pannon Cégcsoport ezen feladatokhoz irodákat és területeket tud biztosítani, nemkülönben pedig a befektető cégek számára általános menedzselési, szervezetfejlesztési tanácsadást is nyújt. Ezeken túl pedig a cégcsoport a helyismeret és kapcsolatrendszer miatt olyan helyzetekre is javaslatot vagy megoldást tud adni, mint éppen melyik szakembert érdemes keresni adott felmerülő problémával, igénnyel kapcsolatban. Ezeken kívül pedig a társaság a befektető igényeihez igazítva képes mozgósítani, valamint bevonni a szükséges folyamatokba az adott szakterület legjobb szakértőit.
Varga Katalin azt is hozzáteszi, a Pannon Cégcsoport teljes munkaszervezési kultúrájának része, hogy folyamatos figyel, változik, értelmezi és tanul a saját és mások tapasztalataiból, azok hatását pedig beépíti a mindennapok működésébe.
„A networking nem valami embertelen kapcsolódás, hanem bizalom! Számunkra az egyetlen lehetőség kiépíteni és fenntartani a bizalmat mind a két irányba, a partnerek és a helyi kapcsolataink, a gazdasági környezet felé is”
– hangsúlyozza végül Varga Katalin.
A Pannon Cégcsoport a fentieken túl mára már érdekelt a turizmusfejlesztésben, az agráriumban és a biztosítási szektorban is.